9. fejezet

Egy kicsit szomorú voltam, hogy a szüleim nem tudtak eljönni az évzárómra. De kiengeszteltek, mikor hazaérkeztünk, mert egy meglepetés buli várt rám! Ezért nem tudtak eljönni, hogy meg tudják csinálni ezt a fantasztikus bulit. Benedekkel ezért jártuk körbe a sulit, hogy az osztálytársaim hozzánk tudjanak menni, még mielőtt én hazaérnék. Mindenki ott volt, aki csak számított: osztálytársak, ismerősök, rokonok, barátok, és ami a legjobb, eljött Muri Enikő is! Csak nekünk adott koncertet! Igaz, én nem hallottam, de a vetítőn feliratozva volt, amit éppen énekelt. Kaptam tőle autó grammot, és csináltunk közös képeket is! Ez az este egyszerűen fantasztikus volt! Mint egy osztálytalálkozó, csak egy kicsit más, mert ez mindenkinek felejthetetlen este lett.
A szüleim ma mondták el, hogy Guyanába fogunk utazni. Ahogy gondoltam, meglepetésnek tartogatták. Nem mondtam nekik, hogy már tudok róla, nem akartam megbántani őket. Két nap múlva megyünk repülővel (Benedek beszélte rá őket a repülőre, mert az kevésbé szennyezi a környezetet, mint a lakókocsi).
Áááááhhhhh…. (ásítás) Nagyon álmos vagyok, ma hosszú napom volt…

8. fejezet

Tegnap éjfélkor értünk haza,fáradtan. De olyan jó este volt! Reggel 7 órakor keltem fel. Nagyon álmos voltam,de muszáj volt,mivel évzáró van. Elmentem zuhanyozni majd felvettem a ruháimat ami egy szép kis kövekkel kirakott fehér felsőt és egy kissé fodros fekete szoknyát jelentett. Benedekkel mentem az évzáróra. A tanévzáró a tornateremben tartottuk,mint minden évben, A terem nem is hasonlított se egy buli utáni helyre sem egy tornateremre. De még mielőtt elkezdődött volna a 8. osztályosok körbe járták az iskolát. Mindenhol virágok és díszek lógtak. Gyönyörű volt az egész. Majd kimentünk az udvarra. Ez is csodálatosan volt feldíszítve. Mindenhol virágok voltak. Vissza indultunk a tornaterembe…. Felcsendült a Himnusz,mindenki felállt. Ez után az igazgató állt a mikrofonhoz és beszédet mondott. Sajnos nem értettem. Majd következett a zászló átadás. Sajnos én nem lehettem ott köztük mert oda csak egészséges emberek kellenek. De most következtek a könyv átadások. Most csak a 8.osztályosoknak adták át. Nem sokan kaptunk ahhoz képest,hogy három osztály van. A legtöbb könyvet tőlünk vagyis a „C” osztályból kaptuk. Köztük én is. Mindenki kapott könyvet majd az igazgató még két könyvet a kezébe emelt. De hisz nem azt mondta, hogy nincs több?

- Majd’ elfelejtettem,van még két különleges diák aki süketségük ellenére  kitűnően végig játra az iskolát. Ez a könyv nem másé mint Ramónáé és Emetté. – mondta az igazgató.

Hát nem kicsit lepődtem meg. De azért jól esett,hogy velem is foglalkoznak. Mindezek után az egész iskola átvonult a saját termükbe. Anyuék sajnos nem tudtak eljönni,mert valami fontos dolguk akadt. De Benedek ott volt helyettük. Az osztályfőnök is beszédet mondott,majd mindenkitől elbúcsúzott. Lassan mindenki kezdett kiszállingózni a teremből. Mi Benedekkel még egyszer körbementünk,hogy utoljára lássuk még a sulit. A mai naptól kezdve gimis vagyok!

7. fejezet

Tehát ott táncoltunk a parketten. Már rég egy másik szám volt berakva,ami pörgős,ezt is csak akkor vettük észre,mikor valaki meglökött minket. Eléggé fura látvány lehetett,hogy körülöttünk ugrálnak mi meg ketten lassúzunk. Ciki! J  Emettel odamentünk az italpulthoz,én 7up!-ot kértem,ő pedig Pepsit ivott. Aztán elkezdtünk beszélgetni,és csak beszélgettünk és beszélgettünk. Szóba került a nyaralás is.  Mint kiderült, (Emettől tudom),hogy Angliába fogunk utazni,azon belül is Guyanába,és ők is jönnek! Együtt utazunk! Már annyira várom. Csak az a fura,hogy erről a szüleim nem is szóltak. Lehet,hogy meglepetés lett volna? Ezen gondolkoztam,közben pedig leittam magam. Lehet valaki ennél szerencsétlenebb? Ami persze fura,hogy velem ilyen nem szokott történni. Lehet,hogy ez is a gravitáció műve? Szerencsére nem nagyon látszik. Emett ezután utoljára 8.-osként kért fel táncolni. Úgy éreztem,hogy lebegek és nem csak Emett közelsége miatt. Vagy mégis? - Öhm. - szakította félbe a táncot az igazgató- be szeretném jelenteni a 2012-es bál királynőt és királyt!
Mindenki lélegzett visszafojtva várta a hirdetést.
- És az idei bál királynője és királya nem más mint...- kibontotta a borítékot,úgy,mint azokban a tinis amerikai filmekben – Tamara és párja Marci a .-ből! Gratulálok ti vagytok e-bál uralkodói!
Tamara szó szerint felsikított örömében, Barbi pedig aki arra várt,hogy ő lesz a,elsírta magát,és befutott a wc-be a barátnőivel együtt. Hát,sajnálom azokat akik nem tudnak veszíteni. Eközben Tami és Marci felmentek a színpadra ,megkapták a koronájukat és a palástjukat. Annyira örülök, hogy a legjobb barátnőm nyert! A két uralkodó köszönetet mondott.
- Köszönöm mindenkinek,aki rám szavazott. És legfőképp a legjobb barátnőmnek Ramónának,aki mindvégig bíztatott engem. Mondta Tami, aki direkt jól artikulálva beszélt a mikrofonba,hogy én is értsem. Akaratlanul is elejtettem pát könnycseppet,hogy mennyire figyelmes.
-Illetve van még egy díj - mondta a diri – a bál legkülönösebbje díjat kapja Ramóna és Emett! Gratulálok!                     
Mindketten örültünk a díjnak. Nem is tudtam,hogy volt ilyen díj is úgyhogy eléggé meglepett a dolog minket.
-Gratulálok. - mondta Tami
-Én is neked! Annyira örülök,hogy te nyertél!
-Ó,köszönöm.
-Jöttök velünk vacsizni? – kérdezte Emett Marcitól.
-Igen,mehetünk. – egyeztek bele a barátaink.
Mint ahogy sokan, Tami és Marci sem akarta elhinni,hogy ránk vár a limuzin.
-Ezt nem hiszem el! Tényleg evvel fogunk menni? – kérdezte Tami.
-Igen! J
Negyed óra múlva ott ültünk négyen az étteremben. Emett egy elegáns étterembe foglalat asztalt,jól elbeszélgettük az időt. Ja és persze amiatt sok időt vesztettünk,mert Emett ragaszkodott hozzá,hogy ő rendeljen ,még pedig úgy hogy a telefonjába bepötyögi a rendelést a pincérnek. A pincér vette a lapot,és megértően,segítőkészen viselkedett velünk. Emett azt mondja,hogy az embereknek meg kell tanulniuk alkalmazkodni hozzá,ahogy ő is alkalmazkodik hozzájuk. Igaza is van. Ha ez a pincér legközelebb is süket-néma emberekkel találkozik,már tapasztalt lesz. J 

6. fejezet

Emett hatra jött értem LIMUZINNAL! Alig hittem el! Benedek is csak nézett tátott szájjal, miután kinyitotta Emettnek az ajtót.

-Sziasztok! Indulhatunk Ramóna?- kérdezte, amit én ugye leolvastam a kezéről.

- Persze. Szia, Benedek, majd jövök. - mondtam.
- Oké. Jó szórakozást! Sziasztok!- Benedek.

- Szia!- köszöntünk egyszerre Emettel.

Hamar a buliba értünk. És képzeljétek! A limuzin mellé még egy sofőr is járt! Szóval elindultunk befelé. A tornaterem nem is hasonlított a tornateremre. Az emberek büdös, tornacipő és izzadtságszagúnak és egyhangúnak képzelik. De ez most nem így volt. Ahol tegnap még javában tesióra volt, most egy bálterem állt. A lámpákon színes szalagok egyvelege kavargott. A terem közepén pedig egy discogömb díszelgett. A terem egyik oldalán két hangfal volt, ami valószínűleg ezerrel szólt. A két hangfal között foglalt helyett a DJ pult. Egy évfolyamtársam csinálta a zenét. A terem másik végében, ahol én álltam, nagy asztalok voltak, amiken ételek is italok voltak. Olyan volt, mint az amerikai filmekben.   Egyszer csak megpillantottam Emettet, amint a DJ-nek mond valamit. Sajnos nem tudtam leolvasni a szájáról, ahhoz túl messze volt. De azt láttam, hogy felém nézett. Mosolygott, majd felém kezdett jönni. Végig engem nézett. Hát, mit ne mondjak, eléggé zavarba hozott ezzel. Hogy miért? Mert tetszik Emett. Hisz, ahogy mondtam, attól, hogy süket vagyok, lehetek teljes ember. Szóval már úgy tizenhárom éves korom óta tetszik, de nem merem neki bevallani. Csak Benedeknek. Miközben ezen filóztam, ide is ért.
- Jössz táncolni, Ramóna?
- Öhm… igen, persze.

Majd kimentünk a parkettre. Táncolni kezdtünk. Lassú szám lehetett, mert mindenki- köztük mi is- lassan táncolt. Hogy mi történt ezután azt a következő részből megtudjátok! J

A legelső díjunkat Ari :)-nak köszönhetjük. Köszönjük!!!

1.Köszönd meg a díjat,annak,aki gondolt rád és elküldte neked!

2.Tedd ki a képet a blogodra!

3.Írj magadról 7 dolgot!

4.Küld tovább a díjat 4 másik blogtársadnak!

5.Linkeld be őket!

6.Hagyj megjegyzést a blogjukon,hogy tudjanak a díjról!

7 dolog rólunk:

1,  Szeretünk olvasni és írni.

2, Szeretjük a One Direction-t és a Tokio Hotel-t.

3, Szeretünk kirándulni,utazgatni

4, Szeretünk az osztállyal hülyülni.

5, Szeretünk zenét hallgatni.

6,Szeretünk a barátainkkal lenni.

7, Szeretjük hallani/látni a véleményeteket a blogról! Ha jót,ha rosszat is írtok! :)  

Akiknek tovább küldjük:

                                          

                                                                     Tami blogja 

Ari :) blogja

Darkside blogja

Meloddy blogja

5.fejezet

Hiába feküdtem le olyan korán, ma mégis rosszul ébredtem. Szörnyű álmom volt! Azt álmodtam, hogy öt év múlva derül ki, hogy veszélyben van a Föld, de akkor már túl késő lesz. Mivel én tudtam a gravitáció megszűnéséről, mindenki engem hibáztatott, hiába mondtam, hogy azt hittem, hogy már a tudósok is tudták, nem hittek nekem. Borzalmas volt! Úgy éreztem, hogy tényleg miattam pusztul el a Föld, hogy tényleg én tehetek az egészről, pedig tudom, hogy nem így van. De mit tehet egy tizenöt éves lány, aki ráadásul még süket is, hogy azzal előáll, hogy a gravitáció folyamatosan csökken? Biztosan azt hinnék, hogy megbolondultam.

A délutánom sokkal jobb volt. Tamival és Regivel elmentünk a fodrászhoz, hogy csináljon valami bálba illő frizurát. Aztán sétáltunk, és közben beszélgettünk, de nem hoztam szóba a gravitációs témát. Benedekkel megegyeztünk, hogy ez köztünk marad addig, míg meg nem bizonyosodunk róla, hogy tényleg igaz-e. Hát így telt el a délutánom, de a nap legjobb része még nem kezdődött el. Emett két óra múlva értem jön. Addig is irány készülődni!

4.fejezet

Tehát, ha az emberiség sokat szennyezi a környezetet, legyen szó az autó kipufogógázáról vagy a hajtógázas spreyktől, akkor ezek összegyűlnek, és egy  ,,burok” fejlődik ki a Föld körül. Ez a ,,burok” káros, mert a gravitációt nem engedi érvényesülni, és ennek hatására egyszerűen megszűnik. Mikor ezt elolvastuk, Benedekkel egymásra néztünk.

- Ez tényleg lehetséges?
-Úgy látszik igen, de ez folyamatosan alakul, hiszen még nem minden lebeg- mondta a bátyám.
- Ez igaz. Szerinted mások is észrevették?- kérdeztem.

- Nem tudom. Talán. Lehet, hogy ma bemutatják a híradóban.
Nem mutatták a híradóban. Lehet, hogy a tudósok észrevették, csak nem mernek szólni, nehogy az emberiség bepánikoljon. Nem tudom, hogy mi az igazság, de holnap lesz az évzárói bál. Engem Emett hívott el, a félig magyar, félig angol származású süketnéma barátom, akivel Egy évfolyamba járunk. Már nagyon izgulok a holnapi napért. Már három héttel ezelőtt megvettem a bálra azt a halvány rózsaszín ruhát, amit régóta nézegettem. Most lefekszem aludni, hogy holnapra kipihent legyek! J