3. fejezet

Sétálás közben megpillantottunk egy fagyis bódét. Furcsa módon ez is egy pár mm-rel a föld fölött volt. Később már a fagyinkkal a kezünkben sétáltunk hazafelé.

- Először csináljuk meg a házinkat és majd utána keressünk magyarázatot erre a furcsa jelenségre. Sokáig fog tartani, az biztos- mondta Benedek mikor hazaértünk.
- Rendben, én is így gondoltam- mosolyogtam a bátyámra. Tudom, elég stréberesen hangzik, hogy az utolsó tanítási napon is megcsinálom a leckét, de nem vagyok az! Jobb előbb túl lenni rajta, és így nyáron nem kell majd a tengerparton is a leckével foglalkoznom!
Az ezt követő órák unalmasan teltek. A matek házit nem nagyon értettem, ezért segítséget kértem Benedektől. Ő persze a matek zseni a házban. Miután túl voltam a matek házin, elpakoltam a táskámat. Pontosabban pakoltam volna, de mint a fagyis bódé, ez is a levegőben volt.  Két hónapig nem látom a sulis táskám. J Tíz perccel később már a számítógép előtt ültünk. Benedek ült a gép előtt, én pedig figyeltem.
Hmm. A gravitációról találtunk egy csomó dolgot, de egyik sem volt az, amit mi keresünk. Két óra keresgélés után végre nyomra akadtunk. Hát, elég érdekes, az biztos.